Gyarmati: Amerika nélkül nem lesz stabilitás a Közel-Keleten

Izrael hosszú ideje készült arra, hogy megtámadja Irán atomlétesítményeit, és a nemzetközi környezet, illetve a térség erőviszonyainak változása most lehetővé tette a katonai fellépést – állítja Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Szerinte nemcsak Izrael, hanem az egész civilizált világ érdeke, hogy Irán ne juthasson atomfegyverhez, különösen úgy, hogy az iszlám köztársaság alkotmányosan is elkötelezett Izrael megsemmisítése mellett.

"Számítani lehetett arra, hogy Izrael meg fogja támadni Iránt, csak az volt a kérdés, mikor" – fogalmazott Gyarmati. Mint mondja, az izraeli vezetés már rég elhatározta, hogy cselekedni fog, és ennek nyomai hónapok óta láthatók voltak. Hónapokig telepítették a fegyvereket a régióba, ennek már megvoltak az előjelei. A támadás időzítése sem véletlen: "Donald Trump hatvan napot adott Iránnak, hogy válaszoljon, és Izrael a 61. napon indította a rakétákat" – emlékeztetett.

Izrael célja az atomprogram végleges felszámolása

A szakértő szerint Izrael célja világos: felszámolni az iráni atomprogramot, és ellehetetleníteni annak újjáépítését. "Nagyon helyesen teszi Izrael, hogy pontot akar tenni az ügy végére." 

Az izraeli hadműveletek elsődleges célpontjai azok a létesítmények, ahol az urándúsítás zajlik. Egyes helyszínek, például a már támadott Natanz, vagy a hegy gyomrában rejtőző Fordo, komoly kihívást jelentenek katonailag, utóbbinál az amerikai bunkerrombolók bevonása is indokolt lehet. Gyarmati szerint a végső cél az, hogy nemzetközi megállapodások biztosítsák: Irán ne kezdhesse újra a dúsítást.

Nagy tisztaságú urán: csak fegyver céljára jó

A szakértő egyértelműen állítja, hogy a nagy tisztaságú uránnak kizárólag katonai célja lehet: "A dúsított uránnak a világon semmi hasznosítási lehetősége nincs más, mint az, hogy fegyvert csinálnak belőle."

Szerinte a nemzetközi közösség elutasító magatartása Iránnal szemben teljesen indokolt: "Iránnal azért áll olyan erőteljesen szembe a nemzetközi közösség, mert Irán az egy olyan ország, amelyik kijelentette és az alkotmányába beiktatta, hogy egy másik országot, nevezetesen Izraelet meg akarja semmisíteni. Ezt egyetlen másik ország nem tette meg. Észak-Korea sem mondta azt, hogy ő Dél-Koreát meg akarja semmisíteni, még ha szeretné is, de nem mondja, és nem is igazán tesz érte" - fogalmazott Gyarmati.

 

Irán jelenlegi gyengülése szerinte több szinten is tetten érhető: nemcsak katonai eszközei fogynak, hanem regionális proxy szervezetei – a Hezbollah, a jemeni húszik, a Hamász – is visszafogottabbá váltak. „Úgy tűnik, hogy Iránban kezdenek fogyni a rakétakészletek” – mondta,de hozzátette: "Izraelnek is vannak ilyen problémái, a védelmi rendszert ellátó Iron Dome rakétái egyenként 40 ezer dollárba kerülnek, a Dávid Parittyája még drágább."

Irán újabban puhatolózik is: "Tegnap fölajánlották az amerikaiaknak, hogy tárgyaljanak most már, de Donald Trump azt mondta, hogy ez elkésett, előbb adjátok meg magatokat, aztán utána tárgyalunk." Gyarmati helyesli Trump reakcióját.

A háborús helyzet Gyarmati szerint nemcsak Irán katonai gyengeségeit mutatja, de a rendszer instabilitását is: „Az ajatollah utódlás napirenden van. Egy darabig volt egy szilárdnak tekinthető kijelölt utód, a korábbi elnök, akit helikopterbalesetben magához szólított Allah, és most folyik a harc az utódlásért.” Hangsúlyozta: Irán új elnöke mérsékeltebb politikus, és már az is jelent valamit, hogy egyáltalán elindulhatott a választáson.

A politikai rendszer összeomlása szerinte nem lehetetlen: „Azt mondják az igazán hozzáértők, hogy valahol a lakosság két-három százaléka támogatja ezt a rendszert. Ha egyszer elege lesz a népnek abból, hogy ezek a mullák ott ülnek a nyakukon, ez viszonylag könnyen megoldható lesz.” Ugyanakkor figyelmeztet: a katonai beavatkozás könnyen visszaüthet, és újabb, még radikálisabb vezetés is hatalomra kerülhet.

Amerikai nélkül nincs megoldás

Gyarmati szerint a konfliktus félbehagyása nem vezet tartós megoldáshoz: Izrael érdeke az, hogy végigvigye a hadműveletet, és meggátolja az atomprogram teljes újjáépítését.

Gyarmati arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok nélkül nincs stabilitás a Közel-Keleten – már csak azért sem, mert ha nem Amerika tölti be a vezető szerepet, akkor más nagyhatalmak, például Kína vagy Oroszország próbálnak meg befolyást szerezni, ami az amerikai érdekekkel ellentétes. Éppen ezért az Egyesült Államoknak – jelenleg Donald Trump vezetésével – az az érdeke, hogy először lezárja az iráni konfliktust, majd megpróbáljon hosszabb távú stabilitást kialakítani a térségben. Csakhogy ha Iránnal sikerül is dűlőre jutni, a következő problémák máris látszanak a horizonton: például Törökország, amely egyre agresszívabban lép fel Izraellel szemben. Izrael már most készül arra az eshetőségre, hogy akár fegyveres konfliktusba is keveredhet a törökökkel. Ezt Trumpnak is kezelnie kell, még akkor is, ha Törökország gyűlöli Izraelt – a cél az, hogy ez az ellenszenv ne torkolljon nyílt háborúba. A szíriai konfliktus rendezése segíthetne ebben, ám mostanában nem hallani arról, hogyan halad Erdogan és a kurdok megbékélési folyamata, pedig Szíriában jelentős kurd kisebbség él, és e kérdés közvetlenül kihat az izraeli–török viszonyra is. Mindezek alapján világos, hogy a Közel-Keleten a mostani háború után sem várható valódi béke – legfeljebb egyfajta "forró béke" –, de ez is csak akkor lehetséges, ha az Egyesült Államok aktívan jelen van a térségben.

Trump személyes politikája: kiszámíthatatlan vagy célirányos?

A beszélgetésben felmerült, hogy amikor Donald Trump burkolt fenyegetéseket fogalmaz meg – például 'tudjuk, hol vagy, egyelőre nem ölünk meg, de lehet, hogy igen' – vajon van-e ezek mögött tudatos stratégia, vagy pusztán szokásos, kiszámíthatatlan kommunikációs eszköz.

Gyarmati szerint Trump személyisége kétségtelenül impulzív, és gyakran megy szembe még saját embereivel is – "vidáman meghazudtolja a frissen kinevezett CIA-főnököt is a nyilvánosság előtt” –, ám ettől függetlenül a mögöttes katonai és diplomáciai apparátus számításai komolyak. Az amerikai légierő készen áll, a döntés viszont politikai: "minden Trumptól függ.” 

 

 

Hangsúlyozta, "Amerika közvetlen biztonsági érdekei közé számít Izrael biztonságának a garantálása. Tehát ha ott arról van szó, hogy ehhez az szükséges, hogy az amerikai légierő beavatkozzon, akkor be fog avatkozni". Gyarmati István konkrét javaslatot is tett Trumpnak a műsorban: "Szerintem úgy fog dönteni, hogy használják az amerikai légierőt. Ha hallgatja ezt a műsort, akkor nagyon határozottan ezt tanácsoljuk neki. És ez tulajdonképpen el is dönti majd a konfliktust, mert elérik a célt azt, hogy megsemmisülnek ezek a durván dúsító képességek" (utalt az atomfegyver-előállíásra). Egyúttal leszögezte, napokon belül ki fog derülni, mit lép az Egyesült Államok.

Ugyanakkor az amerikai közvélemény is megosztott: a republikánus tábor egy része – sokszor antiszemita felhangokkal – ellenzi az újabb közel-keleti beavatkozást, de Trumpot ez aligha érdekli. "Ő úgy gondolja, hogy ő tudja a tutit.”

A szakértő szerint Trump világossá tette: "nem elég már a múlt heti ajánlat, most ennél többre van szükség." A cél egy új megállapodás, amely nemcsak Irán urándúsítását tiltaná, hanem az alkotmányukban rögzített "Izrael megsemmisítésére” vonatkozó célkitűzéseket is eltörölné. Továbbá: rakétatechnológia, hordozóeszközök korlátozása, hosszú távú nemzetközi ellenőrzés.

A Gáza-probléma: a reumával együtt kell élni

Bár az iráni kérdés most elsődleges, Gáza helyzete továbbra is megoldatlan, és nem tűnik úgy, hogy Izrael újra meg tudná szállni vagy pacifikálni a térséget. A Hamaszt meggyengítették, de nem sikerült teljesen felszámolni, és bármikor feltámadhat új formában. "Egyes problémák olyanok, mint a reuma: nem lehet meggyógyítani, együtt kell velük élni." – mondja Gyarmati. Ezért is van szükség unortodox, "out of the box” megoldásokra.

Gyarmati szerint nem szabad félvállról venni Trump egyik szokatlan javaslatát sem, mert lehet, hogy ebből lesz a megoldás. A "gázai Riviéra” ötlete, mely gazdasági fejlesztésekkel, turizmusra alapozva próbálná stabilizálni Gázát, elsőre abszurdnak tűnik, de valójában alternatívát kínálhat a megszállás vagy az anarchia között. Ugyanígy elképzelhetőnek tart egy izraeli–palesztin–jordániai konföderációt, vagy akár ENSZ-féle gyámsági konstrukciót.

"A kétállami megoldás nem működik”

A nemzetközi közösség – különösen Európa – rendre a kétállami megoldást ismételgeti, de Gyarmati szerint ez már puszta "politikai szlogen”, amit mindenki tud, hogy nem reális, hiszen a palesztin oldalon nincs egységes terület, nincs működő hatalom, amely az államiság alapfeltételeinek megfelelne.

"Azt ismételgetni, ami nem működik, butaság.” Ehelyett más lehetőségeket kellene keresni – amelyek nem tökéletesek, de legalább működőképesek lehetnek. "Egy jó megállapodás nem létezik. Egy elfogadható viszont igen – ha mindenki egyformán elégedetlen.”

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjú meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)