Plázastop 2.0 - dermesztő ötlettel álltak elő Lázárék
12/06/2025 12:18
| Szerző: Klubrádió
Újabb szintre emelné a plázastopot az Építési és Közlekedési Minisztérium: egy friss rendelettervezet értelmében a jövőben nemcsak nagyobb üzletek építéséhez, hanem azok megvásárlásához, bérbeadásához is kormányzati engedélyre lenne szükség. Az érintettek szerint ez ellehetetlenítené a kereskedelmiingatlan-piacot, és gyakorlatilag befagyaszthatja a fejlesztéseket és beruházásokat - írja a HVG.
A minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendeletmódosítás értelmében minden, 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egység bérbeadása és megvásárlása is engedélykötelessé válna, sőt, bérlőcsere esetén is új engedélyre lenne szükség. A szakmai szervezeteket előzetesen nem vonták be az egyeztetésbe, a javaslatot a kiskereskedelmi és ingatlanpiaci szereplők is meglepetéssel fogadták.
A változtatás az egész szektorra kockázatot zúdítana: az érintettek szerint a folyamatos engedélyeztetési kötelezettség bizonytalanságot és értékcsökkenést okozna a kereskedelmi ingatlanpiacon. A befektetők és fejlesztők kiszámíthatatlan környezetet látnak kialakulni, ami fékezheti a már megindult beruházási élénkülést is.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Kozák Tamás a lapnak elmondta: a szigorítás a napi üzemeltetéstől a hosszú távú fejlesztésekig mindenre hatással lenne, miközben sem műszaki, sem gazdasági, sem jogi szempontból nem látni az intézkedés indokoltságát.
A piaci szereplők attól tartanak, hogy a cél valójában nem más, mint a kereskedelmi ingatlanpiac feletti kormányzati kontroll megerősítése. A szakma szerint az új szabályozás akár olyan abszurd helyzeteket is előidézhetne, ahol még a bolti polcok átrendezése is engedélyköteles lehet, hiszen változik az eladótér tagolása.
A plázastop eredetileg a multinacionális élelmiszerláncokat próbálta korlátozni, de a mostani tervezet az egész szektorra rászállna – beleértve a hazai, családi tulajdonban lévő kereskedelmi egységeket is. Ráadásul a módosítás megszüntetné azt a kiskaput is, amely eddig lehetővé tette, hogy új üzlet költözzön be egy korábban már engedélyezett bolt helyére.
Borbély Gábor, a CBRE ingatlanszolgáltató üzletfejlesztési igazgatója szerint Magyarország már így is jelentősen lemaradt a régió többi országához – például Lengyelországhoz vagy Csehországhoz – képest az ingatlanfejlesztések és a nemzetközi márkák terjeszkedése terén. A mostani javaslat szerinte a fellendülés esélyét is veszélybe sodorhatja.
A minisztérium egyetlen indoklása a módosításhoz az volt, hogy „tovább kell egyértelműsíteni azokat az esetköröket, amikor rendeltetésmódosítási engedélyt kell kérni” – ezt azonban a szakma és a piaci szereplők egyaránt elégtelennek és nehezen értelmezhetőnek tartják.
„A CBRE belső irányelvei szerint általában nem kommentál jogszabálytervezeteket vagy politikai témájú fejleményeket. A korábban megjelent nyilatkozat egy szakértő egyéni, szakmai véleményét tükrözte, nem a vállalat hivatalos álláspontját. A CBRE továbbra is elkötelezett az átláthatóság és a szakmai párbeszéd mellett, és támogat minden olyan szabályozási környezetet, amely kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést tesz lehetővé a kiskereskedelmi és ingatlanpiaci szektorban” – közöltéka HVG cikkének bemutatása után a Klubrádióval.