Az Europinion Piackutató Intézet felmérése szerint 47 százalék utasítja el a független média és a civil szervezetek működését ellehetetlenítő törvényjavaslatot, további 26 százalék pedig túl szigorúnak tartja a szabályozást. Új jelenség az érdeklődés az absztraktabb téma iránt? Milyen társadalmi mozgások indultak el az utóbbi egy évben, amióta a Fidesz komoly kihívással, a Tisza párttal szembesült? Képes-e ez a hatalom a globális világban lokális eszközökkel erőt mutatni? Az e heti Másrészrőlben a kutatást végző intézet igazgatójával, Bojár Ábellel és Zsolt Péter szociálpszichológussal elemeztünk.

Április végén az Európai Unió Bírósága a devizahiteleseknek kedvező ítéletet hozott. A Másrészrőlben végigvettük, minek kellene, illetve várhatóan mi következik majd az EUB döntése után. Rózsa Péter vendégei Gaál Andrea közgazdász és az ügyet az EUB előtt is képviselő ügyvéd, dr. Marczingós László voltak.

Sokszor hangoztatott cél, hogy ne csak kormány-, rendszerváltás is legyen. Ehhez azonban új alkotmány is kellene. A Másrészrőlben erről vitáztunk Bárándy Péter volt igazságügyminiszterrel és Fleck Zoltán jogszociológussal.

Eszerint az EU jogrendjét sértő módon szabályozták idehaza a korábbi kölcsönök ügyét, a bankok és a kormányzat egyezségét követően. 

Milyen eséllyel szállhat szembe a magyar civil társadalom a kiépült, jogi fedezet mögé rejtőző diktatúrával? A mai Másrészről vendégei Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó és Marczingós László ügyvéd, akikkel arról a beadványról beszélgetünk, amellyel azt szeretnék elérni, hogy ne lehessen olyan magyar jogszabályok alapján büntetni valakit, amelyek szembe mennek az uniós joggal.

Hogyan láthatta az őt körülvevő világot valaki, aki 1949, és 1956 közt volt kisgyermek? Erről beszélgetett Szalai Anna irodalomtörténész, szerkesztő és Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) történésze.

Míg Dull Szabolcs szerint Orbán Viktor termékeny konfliktusokat keres, amivel növelheti előnyét a Tiszával szemben, Zsolt Péter Magyar Péter várhatóan azért nem áll bele Pride-ügybe, mert nem akarja közösségét megosztani.

Nehéz behatárolni a Fidesz ideológiáját magatartása alapján, hiszen az ahogy a nemzeti kincsekkel bánik, nem tűnik patrióta hozzáállásnak, beavatkozó, erőszakos viselkedésére pedig nem illik a konzervatív jelző – véli Radnóti Sándor. Krekó Péter szerint különösen az autoriter hajlamú kormányzatok esetében a társadalomtudományok területén mindig élesebb az ideológiai elvárás.